hogy birom ki a mai napot. fulladok...a szívemben...nem tudom miez, napok óta ez van. csak ha tornázom lesz jobb...olyan kétségbeesés érzés a szívemben.
T nem ír mailt, smst, semmit. nem hív, semmi sincs. tegnap este, 10 körül gondolt rám, azt éreztem, oszt annyi. jaj istenem. nem is hiányzom neki? nekem nagyon fáj...biztos ez is benne van, hogy most ilyen állapotban vagyok. hm...kíváncsi lennék mi zajlik a fejében...hogy tette helyre ezt a lelkiismeretében...mármint engem.
ha a büszkeségemre hallgatok, nem akarok vele többet semmit. ne is keressen. szerintem érzi is, hogy totál elutasító vagyok.
meg az az érzés van bennem, hogy nem érdemes itt lenni. le van ülve a dolog, sose lesz itt semmi. el kell menni, mert megint le fog nyomni. A LUSTASÁG. ennyi
