...

Jó kis dátum: 110110    

Múlthét csütörtökön felmondtam. 2 ünnep között nem dolgoztunk, január 3.-án mentünk legközelebb.....tudtam gondolkodni addig is. A karácsony nem túl jóra sikerült...nem éreztem szeretetet speciell....tibor hazament a családjához...s mikorra el jutottam odáig, h elengedem végleg...visszajött..s minden kezdődött elölről.... a szenvedély köt össze minket, az én kétségbeesésem és az ő nagy szíve.

jaj istenem. tavaly az utolsó munkanapkor már azt éreztem, egy hernyó ül a szívem helyén, annyira kész voltam....a tények, a pletykák.....nem szeretnek, nem értékelnek.....pedig tudom, jó vagyok....1 emberen múlott.

sokáig vaciláltam.....20 hónapig.....a 3. munkanapon belázasodtam, köhögés...prüszkölés....

aztán másnap már otthon maradtam, és kaptam estére egy idősgondozói ajánlatot németországba. azt hiszem azért maradtam eddig is ezen a melohelyen, mert

1: nagyon nagyon szeretek rajzolni, klasssz látni, h bármennyire próbálnak eltiporni, én napról napra jobb leszek. azért 20 hónapon át, úgy napi 5-6 órában használni a corelldraw programmot azért nem semmi

2: van számítógép és internett. érdekelnek a hírek, blogok, facebook, szeretem tartani a kapcsolatot az emberekkel

3: és ennyi. más nem. meg talán az, hogy majdnem ingyen szállást kapok.

nagyon félek kimenni, hiszen nem vagyok nővér, pelus tse cseréltem soha, nem szeretnék unatkozni, de a legrosszabb, ha nem értek ahhoz, amit csinálni kell...bár írták, h szaktudás nem feltétel.

na jól van. azt hiszem most azt fogom tenni, hogy összeállítok egy portfóliót, és elküldöm jópár grafikai stúdiónak. lesz, ami lessz. :)